Az asztali szerepjátékok aranykora az Egyesült Államokban a 80-as években volt, ezüstkora a 2000-es évek elejéig tartott. Ekkor a szerepjáték komoly üzletet jelentett, nagy kiadókkal, néha jelentős üzleti sikerekkel. Magyarországon az első MAGUS nevezhető egyedül üzletileg sikeresnek a 90-es évek elején.

Mára a szerepjáték mindenhol egy réteg szórakozás lett, aminek viszonylag kis létszámú de lelkes rajongótábora van. Ez az angol nyelvterületen arra elég, hogy életben tartson néhány nevesebb kiadót, akik pár fős alkalmazotti gárdával dolgoznak, és egy sor kisebb 1-2 fős kiadót, akik inkább lelkesedésből dolgoznak. Magyarországon a szerepjáték kiadás a 2000-es évek elején gyakorlatilag megszűnt.

Ezek után mi várható a jövőben?

Az egyik lehetséges kifutása a dolognak, hogy az asztali, vagyis a toll és papír alapú szerepjáték szép lassan eltűnik. Pontosabban tovább él és virágzik, csak nem tollat és papírt hanem számítógépet használunk hozzá. Ez egy technológiai váltás lesz, ahol az elavult eszközöket új váltja fel.

Valaha nagyon népszerűek voltak a számítógépen a szöveges kalandjátékok. Az egyik cég úgy hirdette magát, hogy az ő játékai a legfejlettebb grafikus processzort, az emberi képzeletet használják (ami ugyanígy igaz az asztali szerepjátékokra). De jöttek a grafikus point-and-click játékok, és a szöveges kalandjátékok eltűntek a sülyesztőben. Biztos van pár fanatikus, aki még mindig ezekért rajong, de ők gyakorlatilag észrevehetetlenek a jákékos közösségben.

A nagy kérdés, hogy mennyire ültethető át az asztali szerepjáték számítógépekre. Mikor a walkmant felváltották az mp3 lejátszók, a két dolog ugyanazt tudta (zenét lejátszani), csak az újabb technológia több szempontból jobb volt. Az asztali játék bizonyos funkcióit jól át lehet ültetni számítógépre (pl. harc szimuláció), és sok többletet adhat a gép (pl. szép grafika), de távol állunk még attól, hogy minden tekintetben, vagy legalább a funkciók többségében megvalósítható lenne a számítógépes kezelés. A mesélő által nyújtott, a fantáziát felhasználó szabadság, és a fizikai találkozásból eredő előnyök nehezen megvalósíthatók számítógéppel.

Talán a rádió története jobb analógiát jelent. Mikor megjelent a TV, sok szempontból felváltotta a rádiót. A családok már nem a rádión hallgatták, hanem a TV-n nézték a folytatásos szappanoperákat. De a rádió csak visszaszorult, nem tűnt el. Bizonyos feladatokra (zene, hírek), bizonyos helyzetekben (közlekedésnél) jobban használható, mint a TV.

Az asztali szerepjáték tehát sokat vesztett népszerűségéből, de bizonyos funkciókat (társasági élmény, szabad fantázia) sokkal jobban ellát, mint a számítógép. Ami szerintem nagy hátránya a szerepjátéknak, vagy inkább előnye a számítógépes játékoknak, hogy azonnali, felkészülés és szervezés nélküli kikapcsolódást ígér, valamint folyamatosabb és mozgalmasabb a játék, megvan a "csinálok valamit" illúziója, még akkor is, ha a cselekvés repetitív és korlátozott. A társasjáték is rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, talán ezért népszerűbb mint a szerepjáték, bár a társasági összejövetel előnye és hátránya itt is megvan.

Egy harmadik példát szolgáltat a jazz története. A 30-as években a jazz volt a népszerű zene, amiért tömegek lelkesedtek. De ahogy kiment a divatból szép lassan átalakult igényes réteg zenévé. Ha a szerepjáték a jazzhez hasonló pályára lép, akkor az új utakat kereső független szerepjátékok ideje jöhet el.

A hanyatló népszerűség mellett vannak azért biztató jelek is. A pdf terjesztés nagy siker lett az angol nyelvterületen. Kisebb kiadók egyszerű de olcsó kiadványai pdf értékesítésével nyereségesen tudnak működni. Ez a kiadási forma úgy tűnik még egy csökkenő kereslet mellett is működőképes maradhat.

De végigtekintve a mostani szerepjáték kínálaton, ha nem is az egy-két évtizeddel ezelőtti szinten, de elég nagy a kínálat. A Pathfinder elég jól megy, folyamatosan adják ki hozzá a kalandokat és kiegészítőket. Olyan nagy nevű világokat szerepjátékosítanak meg mostanában (néha sokadjára), mint a Középfölde, a Marvel univerzum vagy a Dresden Files világa. Minden évben van pár olyan játék, ami izgalmas újdonságokat tud felmutatni. Ha nem is jelent olyan bevételi forrást a szerepjáték kiadás mint valaha, azért működőképes kis vállalkozásokat lehet rá építeni.

Mindez természetesen az angol világra érvenyes. Nálunk nem látom esélyét a szerepjáték kiadásnak, még pdf formában sem. Egy pár ezer forintos ár is túl magas itthon, és ez alatt nem érdemes a fordítással és szerkesztéssel foglalkozni.

A lehetőséget az olyan rajongók által készített és ingyenesen kiadott játékok jelentik, mint a Kard és Mágia. Vagy meg kell tanulni angolul.

Végső soron én nen látom olyan sötéten az asztali szerepjátszás jövőjét. A hajdani népszerűségét valószínűleg sosem éri el, de a lehetőség mindig adott lesz. Szerencsére a szerepjátékhoz nem sok kell. Csak papír, toll, barátok és némi lelkesedés.