A jellemekről avagy besorolásokról szóló remek LFG.HU cikk kapcsán gondolkoztam, hogy miképp tudnám magamnak tisztázni a 9-es felosztású jellemeket, ha a pszichológiai megközelítést használjuk. A jellem meghatározás mindkét tengelye zavaros a számomra, nem tudom milyen szempontból törvényes a törvényes és mitől is gonosz a gonosz. Szükségét éreztem kicsit rendet vágni e téren.

Az első kérdés amit el kell dönteni, hogy ez a felosztás a valós emberi személyiségekre vonatkozik, vagy inkább a ponyvaregényekben és sikerfilmekben szereplő karakterekre. Mindkét megközelítésnek van jogosultsága, attól függ milyen játékot akarunk játszani. A filmekben a gonoszok általában szenvedést okoznak másoknak, de sokszor nem igazán világosak az indítékaik, ezért nem is vehető komoly alapként a valóságos jellemek meghatározásánál. A világ elpusztítására törő kaotikus gonosz karakter poénnak jó, de egy kicsit is komoly játékban nem megy el.

Ha a filmbeli karakterek alapján akarjuk meghatározni a jellemeket, akkor a negatív végekre klinikai eseteket lehet tenni. A gonosz karakterek egyfajta szadista hajlamokkal bírnak, mások megalázását, kínzását és megölését önmagában élvezik, bármiféle komolyabb cél nélkül. A kaotikus karakter pedig lehet egyfajta őrült, akinek a cselekedetei véletlenszerűek. A való világban ilyen buggyant karakterek nagyon ritkák, és nehezen érvényesülnek, de a filmeken jól mutatnak.

Ami engem jobban foglalkoztat, hogy mi van ha egy kicsit reálisabban akarjuk felvázolni a jellemeket. Persze nem magasröptű pszichológiai elméletre gondolok, csak arra, hogy legyen benne egy kis ráció. Az ötletem, hogy a jellem paletta két tengelye közti különbség lehetne az, hogy a jó-gonosz tengely az egyénekhez való viszonyt, a törvényes-kaotikus tengely pedig a társadalomhoz való viszonyt mutatja.

Egy személy a döntéseinél rengeteg dolgot vesz figyelembe. A pozitív vége a tengelynek azt jelenti, hogy az egyén vagy a társadalom értékeit és érdekeit nagyon fontosnak tartja, azok komoly súllyal esnek latba döntéseinél, sőt talán mindennél fontosabbak. Például egy jó karakter számára az emberi élet (fantasy környezetben az intelligens lények élete) mindennél fontosabb lehet, ezért csak akkor ölnek, ha életet mentenek vele. Egy törvényes karakter ugyanígy viszonyulhat a saját társadalmához, vagyis mondjuk a törzs védelme mindennél fontosabb.

A negatív vég azt jelenti, hogy ezeknek semmi értékük nincs, figyelemre sem méltóak. Ekkor a karakter a saját céljai érdekében gondolkodás nélkül átgázol másokon. A gonosz karakter számára mások szempontjai, érzései vagy élete nem számít, ha valamit akar, a másikat lelkiismeretfurdalás nélkül eltiporja. A kaotikus számára a közösség érdekei nem számítanak, vagyis a törvényesség, a szokások, a társadalmi rend semmit nem jelentenek a számára, mit törődik ő azzal, ha darabjaira hullik a közösség, anarchiába fullad a társadalom.

A semleges karakterek ebben az értelemben nem semlegesek, hanem egy köztes álláspontot képviselnek. A jóság tekintetében semlegesek nem teljesen érzéketlenek a többiekkel szemben, de nem is viszonyulnak hozzájuk olyan empátiával, mint a jók. A törvényesség tekintetében semlegesek is részben elfogadják a társadalmi normákat, de nem tesznek meg mindent azok fenntartásáért.

Fontos szem előtt tartani, hogy a jellemek a karakterek alapvető gondolkozásmódját jellemzik, és nem a cselekedeteit vagy pillanatnyi céljait. Például egy forradalmár simán lehet törvényes jellemű, ha a jelenlegi társadalmi berendezkedés helyett egy jobbat szeretne megvalósítani. A társadalom, a közösség nagyon is fontos a számára, csak az aktuális berendezkedést nem szereti. Egy gonosz karakter is lehet nagyon jótékony és segítőkész, ha ezzel akarja elnyerni mások elismerését, de egy piianatig nem habozna megöletni valakit, ha érdeke úgy kívánja.

Hozzáteszem nem mélyedtem el a témában. Könnyen lehetséges, hogy már más is használta ezt a megkülönböztetést. Ha így van, akkor egyel szaporítottam a redundáns blog bejegyzések számát.