sylvanian rpg.jpg

Címkék

Kések az éjben gondolatok: pozíció és hatásszint

2020.02.09. 18:54 | Guild | Szólj hozzá!

A Kések az éjben kockadobás rendszere talán nem annyira különleges, de a dobás nehézségének meghatározása teljesen egyedi. A legtöbb szerepjátékban valamilyen nehézsége van egy próbának, ami általában egy érték ami fölé/alá kell dobni, vagy a siker dobások számának minimuma, esetleg a kudarcot előidéző kockákat kell a kocka készletbe tenni. Ebben a játékban nincs ilyen értelemben nehézsége a dobásnak, helyette két dolgot kell meghatározni a cselekvés dobás előtt: a pozíciót és a hatásszintet.

A kettő közül a hatásszint az ami kicsit hasonlít a nehézségre, de itt nem egy feladat kihívását próbáljuk megadni, hanem azt, hogy egy sikeres dobás mennyivel viszi közelebb a karaktert a céljához. Például egy szimpla zár esetén lehet "rendes" a hatásszint (egy sikeres dobással kinyílik), de egy különösen összetett zár esetén csak "korlátozott" (egy sikeres dobbással csak a feléig jutsz). Esetleg olyan egyszerű a zár, hogy a hatásszint "nagyszerű" (és akkor már egy félsiker dobással is következmény nélkül kinyitható). Vagy az is lehet, hogy olyan bonyolult, hogy a hatásszint nulla, vagyis egy sikeres dobással sem lehet kinyitni, csak ha kritikus sikert dob a játékos, vagy valamilyen más módon növelni tudja a hatást.

A másik dolog, amit meg kell határozni, a pozíció. Ehhez azt kell tudni, hogy a Kések az éjben játék során (az Apocalypse Wolrd-höz hasonlóan) a mesélő nem dob cselekvésre. Például harcnál csak a játékos dob a küzdelemre, a mesélő nem dob az ellenfeleknek támadást, hanem a veszélyességük ismeretében pozíciót ad meg a játékos dobásához. Tehát a pozíció mutatja, hogy mekkora veszélyben van a karakter, vagyis egy elrontott dobásnál milyen súlyos következményekkel számolhat. Például ha egy utcagyerekkel kerül összetűzésbe a karakter, akkor lehet biztonságos pozícióban (kis következmény), egy rivális banda verőembere esetében már kockázatos pozícióban (közepes következmény), egy híres bajvívóval szemben pedig elkeseredett pozícióban (súlyos következmény). De nem csak ellenfelek ellen van értelme a pozíciónak, hanem bármilyen cselekvés lehetséges következményeinek meghatározásához is. Egy fal megmászásánál a pozíció mutatja, hogy mekkorát zuhanhat a karakter. Egy őrzött házban egy zárnyitás akciónál, hogy mennyire találhatnak rá az őrök, miközben a zárral matat. Egy rábeszélésnél, hogy mennyire lesz rossz véleménnyel róla a másik, ha elrontja a játékos a dobást. A pozíció, azon kívül, hogy megkíméli a mesélőt a dobásoktól, azt is biztosítja, hogy minden elrontott dobásnak legyen valami kellemetlen (de érdekes) következménye, ne egy szimpla "nem sikerült" legyen a vége.

Visszatérve a harcra, itt a pozíció mutatja, hogy az ellenfél mennyire tud kárt okozni a karakterben, a hatásszint pedig, hogy a karakter mennyire tud kárt okozni az ellenfélnek. Egy bajvívót nem lehet egy szúrással leteríteni (korlátozott a hatásszint), viszont ő uralja a párbajt (elkeseredett a pozíció). Ezzel szemben egy csóró utcagyerek ellen nagyszerű hatással támad a karakter biztonságos pozícióban.

Azonban a pozíciók és hatásszintek bármilyen kombinációja előállhat. Például nem egy hanem egy egész csapat utcakölyök akarja megszabadítani értékeitől karakterünket. A mesélő úgy dönt, hogy a kölykök nem jelentenek igazán komoly fenyegetést, ezért biztonságos a pozíció, de sokan vannak, ezért egy sikeres dobással csak korlátozott hatás érhető el. Tegyük fel, hogy a karakter rosszat dob, és hiába csapkod a nála lévő bottal a gyerekek elkezdik körbevenni. Mivel a pozíció biztonságos volt, a játékos dönthet úgy, hogy inkább elmenekül, de mondjuk ő úgy dönt, hogy túl ciki lenne gyerekek elől elfutni, ezért ott marad. A pozíciója kockázatossá vált, mert körbevették, tehát ha rosszad dob, nem ússza meg ép bőrrel. Előre lendül, és nekiugrik a főkolomposoknak, és kritikus sikert dob! Ezzel nem csak elkerüli a sérülést, hanem a hatásszintet a korlátozottról rendesre tudja emelni, vagyis a teljes gyerekcsapat megfutamodik.

De ha jobban belegondolunk, nem szép dolog egy csapat nyomorult gyerekre bottal támadni, lehet hogy szép szavakkal többre lehetne menni. A játékos mondjuk úgy dönt, hogy a Társul cselekvést használva megpróbálja lebeszélni az utcagyerekeket a szándékukról. Ez esetben dönthet úgy a mesélő, hogy itt a létszám kevésbé számít, ezért lehet rendes a dobás hatásszintje, vagyis sikeres dobással lebeszéli az egész bandát a támadásról (kritikus siker esetén talán össze is haverkodik velük). Viszont a békés megoldás sebezhető helyzetbe hozza a karaktert, ezért a pozíció inkább kockázatos. Ha elrontja a dobást, a gyerekek gyengeségnek látják a közeledését, lerohanják, összeszurkálják (közepes seb), és a pozíciója a következő dobásnál már elkeseredetté válik.

Az alapértelmezett beállítás a kockázatos pozíció rendes hatásszinttel, az esetek jó részénél maradhat is ennél a mesélő, de a két változó variálásával nagyon jól meg lehet adni egy akció körülményeit és lehetséges következményeit. Érdemes már előre elgondolkozni azon, mit jelent a kis, közepes vagy súlyos következmény az adott cselekvésnél (seb? lebukás? érzés?) és mit is jelenthet a félsiker vagy a nagyszerű siker. Ezzel lehet minden egyes dobásnak jelentősége a történet alakulásában, és válhat emlékezetessé a játékosoknak.

A bejegyzés trackback címe:

https://grpg.blog.hu/api/trackback/id/tr9515466660

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.