sylvanian rpg.jpg

Címkék

4: Apocalypse World

2015.04.23. 14:15 | Guild | 1 komment

Legkedvesebb szerepjátékaim 4. helyezett: Apocalypse World

A 2000-es évek elején a csapból is a d20 rendszer folyt. Minden műfajban készültek d20 játékok amikkel elárasztották a piacot. Az utóbbi években talán egy kicsit kisebb méretben, de valami hasonló dolog történt az Apocalypse World rendszerével. Tucat szám érkeznek a különböző *World játékok, főleg mióta a Dungeon World népszerűsége talán még az eredeti játékot is elhomályosította. Ez a népszerűség nem csak a kiválóan összerakott rendszernek, hanem a könnyű átalakíthatóságának (hackelhetőségnek) is köszönhető. A rendszer jól felépített, részei könnyen megragadhatók, és így átírhatók más környezetre. Nekem annyira nem tetszik ez az áradat. Ezek közt a játékok közt vannak persze jobbak és gyengébbek is, azonban szerintem egyik sem ér fel azzal, amit Vincent Baker eredetileg összerakott.

Az Apocalypse World talán a legjobb példa arra a tudatos tervezésre, ahogy az ezredforduló óta a szerepjáték szabályokhoz közelítenek. Az “indie” tervezők, de talán már a “mainstream” tervezők is úgy alkotják meg a rendszert, hogy közben folyamatosan azt nézik, miről is szól majd a játék, milyen hangulatot kell megteremteni, milyen céljai lesznek a karakternek és milyen kihívásokkal kell majd megküzdeniük. Ezeknek mentén találják ki a szabályokat, hogy betöltsék funkciójuk a tervező által megálmodott játékban.

Az Apocalypse World rendszeréből talán a karakter kasztokat újraértelmező játékfüzetek (playbooks) és az ún. lépések (moves) rendszere a legismertebb. Az előbbiek azon kívül hogy alap szinten meghatározzák a játékos karaktereket, magának a világnak a hangulatát is megadják. Nincs is igazi világ leírás, hanem a karakterek köré épül minden.

A lépések az Apocalypse World szabályrendszerének az alapegységei. Minden szabály, vagyis lépés egységes formában van megfogalmazva, ahol meg van határozva mikor kell alkalmazni, milyen tulajdonságra kell dobni, és mit jelent a siker illetve a félsiker. Ezzel a játékosok és a mesélő egy jól átlátható struktúrában kapják meg, hogy mikor kell a szabályokhoz nyúlniuk, és mit kell olyankor tenniük.

A játékfüzeteket és a lépéseket nagyon könnyű új környezetre átírni. Amit azonban ezeknél is többre tartok, az a frontok és fenyegetések rendszere. Ebben a játékban nem csak a világ, hanem a történet is a karakterek körül alakul. A mesélő előre kitalált sztori helyett azt próbálja felmérni, hogy a karakterek miben szenvedhetnek hiányt, és ez a hiány milyen fenyegetésekből adódik. Az Apocalypse World eszközt ad a mesélő kezébe ahhoz, hogy a játék ne a saját kitalált történetének az átadása, hanem valóban közös történet alkotás legyen. A klón játékokkal még nem játszottam, de van bennem némi szkepszis azzal kapcsolatban, hogy ez az elgondolás hogy valósulhat meg más környezetben.

Eddig egy kisebb játéktól eltekintve egy hosszabb mesét volt szerencsém mesélni. A játékosok reakciója megoszlott. Volt akinek nagyon nem jött be a dolog, de voltak akik máig emlegetik a játékot, és buzdítanak, hogy játszunk még.

Összességében nagyon jól kiforrott, remekül kialakított, pontosan összerakott játék az Apocalypse World. Elsőre nem biztos, hogy könnyű megérteni, de ha sikerül átlátni a dolgot, akkor kiderül, mennyire jól végig van gondolva az egész. Ha nem egy szubjektív listát állítanék össze, hanem a szabályrendszereket értékelném, akkor valószínűleg az élen végezne.

Korábbi ismertetőm az LFG.HU-n.

Címkék: Top10

A bejegyzés trackback címe:

https://grpg.blog.hu/api/trackback/id/tr107391902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MrStrato 2015.07.28. 14:43:46

Mostanában kezdtem ismerkedni a játékkal. Alapvetően tetszik a rendszere, de nem vagyok benne biztos, hogy a játékosaimnak bejönne. Nekik már a Savage Worlds is túl egyszerű és lekerekített volt a évekkel korábbi MAGUS/Shadowrun/DnD korszakunkhoz képest.
A Monster of the Week című hackje egészen jónak tűnik, bár kipróbálni még nem sikerült. Az minden esetre nálam plusz pont, hogy olvasmányosabb, mint az eredeti. Baker fogalmazásmódja és szóhasználata nekem annyira nem jön be.