Az Intrika a szerepjátékban cikkemnél többen kértetek példát. Előljáróban szeretném leszögezni, hogy nem könnyű intrikás szerepjátékot játszani. Igazából nem tudok olyan szerepjátékot, ami rendszer szinten ezt támogatná. Talán a Song of Ice and Fire szerepjátékban van erre valami, de azt nem ismerem elég jól. Természetesen a játék világának szintjén vannak amik intrikára adnak alkalmat (pl. Vampire, Amber), de a játék valójában nem sok támogatást ad ehhez, és a szabályrendszerben sincs erre semmi.
A saját szerepjátékos múltamból talán a legjobb példa az Ars Magica játékunkban játszott nagy mágus gyűlések a tribunálék. Aki nem ismerné, az Ars Magica világában a mágusok egy zárt szervezetben Hermész rendjében élnek, aminek szigorú szabályai és ősi hagyományai vannak. Az egy tribunáléban (Európa egy régiójában) élő mágusok hét évente összgyűlnek, és ezt a gyűlést szintén tribunálénak hívják. Itt az időközben felmerült ügyeket, problémákat beszélik meg, és szavazással hoznak döntéseket. Természetesen a mágusoknak, a conventusoknak (mágus közösségek), házaknak (mágus rendek) és a politikai klikkeknek megvannak a saját érdekeik, szempontjaik, szövetségeik, amik bonyolultá teszik a helyzetet. A játékosoknak a szavazásoknál nem csak arra kellett figyelni, mit gondolnak helyesnek, hanem meg kellett gyűzniük a többieket, hogy az őket érintő kérdésekben nekik kedvezően szavazzanak, amiért cserébe nekik is nyújtaniuk kellett valamit.
Hermész rendje tehát egy civilizált közösség, ahol egy másik mágus megölése főbenjáró bűn. Van ugyan lehetőség szabályozott keretek közt lefolytatott mágus háborúra, de ezt nálam barbár szokásnak tartották a mágusok, inkább csak elvi lehetőség volt. A különböző felek közti összecsapások helyszíne a hét évente tartott tribunálé volt. A mágusok három nagy táborra oszlottak, és különböző kérdésekben különböző összefogások alakulhattak ki. Volt amikor szimplán egymásnak próbáltak betenni a conventusok, de volt amikor általánosabb kérdésekben döntöttek. A döntések szavazással dőltek el, tehát ez esetben nem valakinek (pl. a királynak) a kegyéért kellett intrikálni, hanem a megfelelő számú szavazat biztosításáért.
Két tribunálé közt játszódó kalandok szó szoros értelemben nem voltak intrikák, de sok esetben kihatással voltak a következő tribunáléra, vagyis a karakterek döntései szerepet játszottak abba, hogy legközelebb milyen helyzetben lesznek a tribunálén. Nem biztos, hogy minden szempontból tökéletesek voltak ezek az tribunálé játékok, de azt hiszem a játékosok elég jól szórakoztak közben. Szerintem érdemes ilyennel próbálkozni.